SKINLANDIA Kft - bőrkikészítés és szőrmekikészítés - báránybőr, birkabőr, marhabőr, vadbőr

kecskebőr szőrös és szőr nélküli kikészítése, bőrgyártás, bőrcserzés, nemezelő gyapjú

Kapcsolat

Ügyfélfogadás a telephelyünkön előre egyeztetett időpontban 09:00-17:00 között, Hétfőtől Péntekig.


Tel: +36-30/9406-715        Pajor István ügyvezető

Tel: +36-20/3290-120        Pajor I. Balázs


E-mail: info@borkikeszites.hu

SKINLANDIA Kft             H-7081 Simontornya        Beszédes Ferenc u. 24/a

Nyersbőrök konzerválása

Sajnos napjainkban elmondható, hogy a magyar állatartási kultúra hanyatlik és a felgyorsult világunkban  már elfelejtettük tisztelni a bőrt, mint hasznos alapanyagot. Hajlamosak vagyunk az állatok nyúzását elkapkodni, a nyersbőrök konzerválását nyűgnek venni. Tisztelet a kivételeknek és a szakszerűen dolgozó vágóhidaknak, akik sajnos egyre kevesebben vannak!  Érdekes módon tőlünk keletre és nyugatra ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk.

 

NYÚZÁS:

  • itt kezdődnek az alapok, felesleges egy rosszúl nyúzott, túlzottan kilyukasztott, szétszakított bőrt konzerválni majd kikészítettni. Ezekkel a bőrökkel nehezebb dolgozni, de ami még rosszabb: ennek ellenére a végeredmény nem lesz tökéletes és a megrendelő csalódottan fogja kifizetni a kikészítési díjat.
  • tehát lehetőleg az állatot kivéreztetés után hátsó lábainál függesztve és ne a földön nyúzzuk, ez higéniai szempontból sem utolsó. A végtagok belső (hónalj) vonalait felmetszve a lábakat előfejtjük, majd hasvonalat felmetszve a köldök tájékán már kés nélkül (kézzel) a bőr és a húshártya közé nyúlunk, a hátgerinc irányába "bokszoljuk" ki a bőrt.
  • csülkös vadaknál fontos a csülök türelmes kinyúzása. Kellően éles szerszámot, kést vagy szikét, illetve csipőfogót igényel. Vigyázzunk ezeken a részeken a bőr igen vékony és könnyen kivágható. Törekedjünk arra, hogy a paták utolsó izületéig távolítsuk el a csontokat, inakat, ezzel elősegítjuk a  konzerváló anyag megfelelő helyre jutását,  meggátoljuk a baktériumok elszaporodását, ami szőrvesztést okoz (pálás). Ragadozó állatoknál szintén trófea értékű, ha épek a lábak, fülek, farkak. Lábaknál a karmok utolsó percéig távolítsuk el az izületeket és csontokat.

BŐRÖK KONZERVÁLÁSA:

  • a konzerválás lényege, hogy a nyersbőrt annak feldolgozásáig minél jobban tartósítsuk, antibakterizáljuk. A jól konzervált és megfelelő kondíciók között tartott bőrök évekig is eltarthatók, de ennek érdekében egy-két szabályt be kell tartsunk.
  • ne húzkodjuk a lenyúzott nyersbőrt vérben, trágyában, ne locsoljuk le, ezek a körülmények táptalajai a bőr bomlását segítő baktériumoknak! Nyári meleg napokon a bőr akár pár óra alatt is megromolhat akárcsak a hús. Ezért gondosan kell bánnunk vele.
  • nyúzás után hagyjuk egy kis ideig kihülni a bőrt
  • távolítsuk el, kézzel tépjük le a felsleges faggyút, húst, illetve hártyákat, kést csak vastag bőröknél használjunk! A nyersbőr sózása során a nagyobb faggyúcsomókat nem tudja átjárni a só ezért alatta baktériumképződés indulhat meg, ami a szőrtüszők kilazulását okozza és ezáltal szőrhullást eredményez, más szóval pállott, foltokban pállot lesz.
  • a kiterített bőrt alaposan sózzuk be, de nem egy csipetnyivel mintha főznénk, hanem rendesen. Ne sajnáljunk tőle pár száz forintnyi sót, hiszen e segítségével marad használható és szép bőr. Szórás után kézzel dörzsöljük bele, a széleket is. A só keresztmetszetében átjárja a bőrt, baktérium ölő és nedvszívó hatású. Alapszabály, hogy a bőr súlyára számítva 30%-nyi só elegendő. Egy átlagos birkabőrre nyugodtan rászórhatunk összesen 2-3 kg. sót akár több részletben is elosztva ezt a mennyiséget, egy átlagos 25-30 kg marhabőrhöz 10 kg.-mal számolhatunk.
  • hagyjuk kiterítve a bőrt, ne tekerjük és ne hajtsuk össze!
  • a nyersbőr a sózás hatására levet fog ereszteni, ilyenkor a legjobb ha egy kissé lejtős helyen hagyjuk lecsorogni, lehetőleg szellős helyen, az erős napfényt kerüljük el! Ne akasszuk, ne terítsük még fel mert a só le fog peregni róla!
  • miután megszikkadt már felakaszthatjuk, szellős helyre teríthetjük, ilyenkor egészen fehér, sókristályos és száraz lesz a bőr. Ez a sószáraz állapot a legkívánatosabb. Páramentes, penészmentes, levegős és lehetőleg hűvös helyen tartandó (padlás, pince, csűr, hodály stb), akár egymásra halmozható, nagy rakatokat, halmokat azért ne képezzünk, időnként nem árt átszellőztetni, kiteríteni őket.
  • kistestű vadbőröket, prémeket pl. rókabőrt nyúzás után lógatva, kifordítva a szabad levegőn, szellős helyen szárítjuk, de soha nem a napon. Ügyelnünk kell arra, hogy bőr minden részét érje a levegő. Speciális formára (U alakú fa, megfelelő méretű deszka vagy léc) húzva ez könnyen megoldható, illetve kis fapeckekkel kiékelve a bepöndörödni akaró részeket.
  • minden esetben figyeljünk arra, hogy a nyersbőr ne érintkezzen rozsdás fémekkel, dróttal, szöggel! A rozsda örökre megfogja a szőrt, a bőrön lévő sóval pedig reakcióba lép ez később a cserzésnél maradandó károkat okoz.
  • ha egy nyersbőr túl sokáig vár a feldolgozásra és ha kellőképpen zsíros, bekövetkezik az avasodás, ami visszafordíthatatlan kémiai folyamatokat indít el a bőrben és nem kívánatos jelenség. Felismerhető jellegzetes avas szagról és a bőr besárgulásából, mumifikálódásából.
  • nagyméretű hűtő és fagyasztóládák elterjedésével lehetőség van a nyersbőrök fagyasztására a teljes kihülést követően. Gyakorlatilag ez a legkényelmesebb, legegyszerűbb módja a konzerválásnak, ugyanakkor gyártási szempontból kényesebb, hiszen ha kiolvad azzonnal fel kell dolgozni.

REMÉLJÜK SOK HASZNOS INFORMÁCIÓVAL LETT GAZDAGABB!

HA TOVÁBBI KÉRDÉSE LENNE KÉREM, HÍVJON SZÍVESEN SEGÍTÜNK!